Untitled Document

Természeti adottságok

Domborzat, talaj

Csurgó Belső-Somogy tájegységben fekszik. Ez a megye legkisebb tájegysége, maximum négy kilométer szélességű sávban, Őrtilostól Drávatamásig hetven kilométer hosszúságban nyúlik. Ezen a tájon, mint az ország legnagyobb részéhez hasonlóan a földtörténet harmadkorában keletkezett pannon tengeri üledékére rakódtak rá pleisztocén és a holocén képződmények: a lösz, homok ártéri hordalék.
A mai felszínen a völgyek jelzik a főként ÉNY- DK- i irányú, valamint az erre merőleges törésvonalak helyét. A törések mentén a szél munkája mellett döntő jelentőségű a vizek szerepe, melyek nagyobbrészt az adott töréses árkokban helyezkednek el.
A Csurgói dombok kialakításában meghatározó szerepet játszott a területén végighaladó erősen kanyargó Dráva folyó, mely nagy mennyiségű hasznosítható nyersanyagot eredményezett. A homokos térszínek ritkák a kistájon, uralkodóbb felszíntakaró a lösz, melynek gazdag formációit - löszpartok, löszmélyutak - megtalálhatjuk a városka és a környező települések szőlőhegyein is.
A táj valamivel magasabb a Marcali-hátnál, és felszíne élénkebb, változatosabb. Csurgó átlagosan 140-l50 méter tengerszint feletti magasságon fekszik.
A Dráva menti síkság területe a Dráva hordalékával feltöltött kavics és homok alapkőzetű vizenyős lápos vidék. A Belső-somogyi síkság enyhén hullámos felszínű, sok lefolyástalan mélyedéssel rendelkező terület. Csurgó közigazgatási területének legalacsonyabb pontja a Dombó csatorna mentén +118 m tengerszint feletti magasságú, míg a város északnyugati részén az Öreghegy eléri a +181 m magasságot is.
A lösz területeken jó minőségű talajok alakultak ki, azonban a homokos és vizenyős rét területek gyenge termőképességűek. Csurgó közigazgatási területén a szántóföldek átlagos aranykorona értéke megyei viszonylatban magas, 22-27 AK, azonban a fent említett eltérő adottságú területek miatt a földminőség terén nagyok a szélsőségek. A patakvölgyeket jellemzően egy-kétszáz méter széles öntéstalajú, vizenyős rétek illetve galériaerdők kísérik. A várostól északnyugatra magasodó dombokon kistelkes szőlőkultúrák alakultak ki. Csurgó jelentős szőlőhegyi területtel rendelkezik, ahol az elmúlt évtizedekben több lakóház és üdülőépület is megjelent.
Csurgó erdősültsége csak mintegy 15-20 %, azonban a Csurgó környéki települések, pl. Szenta, Porrog, Csurgónagymarton, Iharos, stb. hatalmas kiterjedésű erdőségekkel rendelkeznek. A város erdeinek zöme a város délnyugati vizenyős részén, illetve a város észak-keleti, homokvidéki területén található.
A Dráva menti síkság jelentős hányada tartozik a Duna-Dráva Nemzeti Park védett területei közé.

Éghajlat

A terület éghajlatát kiegyenlített hőmérsékleti és csapadék-viszonyok jellemzik. Az évi középhőmérséklet 10-11 oC. Az uralkodó szélirány észak-nyugati. A térség éghajlata mezőgazdasági szempontból különösen kedvező.

Vízhálózat

A térség vízhálózatát kisebb patakok jellemzik, melyek vizét a Dombó csatorna gyűjti össze, és vezeti a Drávába. Csurgó külterületén a vízfolyásokon néhány mesterségesen felduzzasztott kisebb-nagyobb halastó is található.

Település szerkezet, állandó lakosság

Település szerkezet:
A település igazgatási területének egyes szerkezeti elemei a helyi építési szabályzat alapján:

Beépítésre szánt területek felhasználása

Lakóterületek (L):

  1. Nagyvárosias lakóterület (Ln): A város területén nagyvárosias lakóterület (12,5 m-t meghaladó építménymagasságú épületek) nem található.
  2. Kisvárosias lakóterület (Lk): A város központjához közel több helyen találhatók társasházas beépítésű lakóterületek. Megengedett szintterület-sűrűség: 1,5. Ilyen a Csokonai u. - Basakúti u. sarkán lévő társasház, az Ady E. u. nyugati oldalán lévő társasházak, a Soltra utcai és a Városháza közi és a Semmelweis utcai társasházak A Nyárádi és a Kert utcában még további társasházak építésére van lehetőség.
  3. Kertvárosias lakóterület (Lke): A város családiházas lakóterületeinek legnagyobb része kertvárosias lakóterület építési övezetbe tartozik. Megengedett szintterület-sűrűség: 0,6. Új kertvárosias lakóterületek kialakítása az alább helyeken tervezett:
    1. Festetics -parktól keletre eső területek, főként igényes, villaszerű beépítés számára,
    2. Kertváros déli irányú folytatása,
    3. Basakúti utcától keletre fekvő lakóterület kialakítása.
  4. Falusias lakóterület (Lf): A város peremterületein találhatók, jellemzően nagytelkes, és a háztáji gazdálkodás hagyományait még őrző lakóterületek. Megengedett szintterület-sűrűség: 0,5. (Hunyadi u., Nagyváthy u., Dankó u., Szabó L. u., Aranyász u., Móricz u., Cserti u., Jegyző u.) E területeken a háztáji állattartás és a mezőgazdasági épületek elhelyezése is megengedhető. Új falusias lakóterület kialakítására a Hunyadi u. keleti oldalán van lehetőség.

Településközponti vegyes terület (Vt):

Ez a kategória Csurgónak azon nagyobb kiterjedésű területeit fedi le, melyek lakásokkal és intézményekkel vegyesen lettek beépítve, így a városközpont (Széchenyi tér, Petőfi tér, Csokonai utca). Olyan kisebb területek, önálló telkek is ebbe a kategóriába lettek sorolva, melyek beépítési jellege eltérő a lakóterületektől. Pl.: templomok, általános iskolák, óvodák, üzletházak, egészségügyi központ ingatlanai, sportcsarnok, Pennymarket és az épülő Lidl áruház területi. Megengedett szintterület-sűrűség az oktatási, egyházi és sportlétesítmények esetén 0,7, egyébként 1,5.

Gazdasági területek (G):

  1. Kereskedelmi-, szolgáltató területek (Gksz): A városnak elsősorban felső-csurgói részén találhatók. A kisebb, jellemzően lakóterületekbe ékelődő üzemek. Ilyen a Iharos úti benzinkút, volt tejüzem, réteslapüzem, Táncsics utcai autószerviz, stb. Megengedett szintterület-sűrűség:1,5
  2. Jelentős mértékben zavaró hatású ipari területek (Gip-1): A korábbi területrendezési terveken Gip-2 besorolás alá tartozó területek. Ebbe a kategóriában az alsoki volt szarvasmarha-telep illetve a József A. utca végén belterületbe vont déli részén elhelyezkedő területek. Megengedett szintterület-sűrűség:0,1Jelenleg használaton kívül vannak, de az ipar fellendülése esetén igénybe vehető területek.
  3. Egyéb ipari területek (Gipe): A korábbi területrendezési tervekben Gip-1 besorolás alá tartozó területek. Elsősorban a Csurgó belterületén elszórtan elhelyezkedő ipari területek (József A. úti ipartelepek, Metallux stb.) illetve az és Alsok déli részén lévő hűtőház. Megengedett szintterület-sűrűség:0,1

Egyéb ipari tevékenység számára igénybevehető területek:

Különleges területek (K):

  1. Temető, kegyeleti park terület (K-tkp): A temetők területei (József A. utcai, Nagyváthy utcai, Móricz utcai, alsoki és izraelita temetők). A Nagyváthy utcai temető keleti irányú bővítése tervezett. Megengedett szintterület-sűrűség: 0,1
  2. Sportterület (k-sp): A József A. utcai sporttelep területe. Megengedett szintterület-sűrűség: 0,1
  3. Oktatási terület (K-ok): Középiskolák területe (Református Gimnázium és Nagyváthy Szakközépiskola). Megengedett szintterület-sűrűség:0,5
  4. Strand terület, termál terület (K-sth): A volt strandfürdő és környékének termál-idegenforgalmi hasznosításra tervezett területe. Megengedett szintterület-sűrűség: 0,3
  5. Szennyvíztisztító területe (K-szv): Külterületen, a belvárostól nyugatra lévő, 0399 hrsz.-ú telep. Megengedett szintterület-sűrűség: 0,5
  6. Rendezvény területe (K-r): A víztorony telke. Megengedett szintterület-sűrűség:0,1
  7. Szabadidős terület (K-sz): A Penny Market területétől keletre tervezett területe. Megengedett szintterület-sűrűség:0,2
  8. Mezőgazdasági üzemi terület (K-mgü): A korábban külterületen Gip-2 besorolás alatt lévő külterületen található nagyüzemi jellegű állattartó telepek (Avaspuszta, Iskolatanya)

Beépítésre nem szánt területek felhasználása

Zöldterületek (Z)

Csurgó zöldterületekkel megfelelő mértékben ellátott település.

Közlekedési és közmű-elhelyezési területek (Köu és Köv)

A város közúti, vasúti és hírközlési műtárgyakkal beépített területei közlekedési és közmű-elhelyezési terület övezetbe sorolandók.
A várostól keletre tervezett elkerülő út nyomvonalát közlekedési célú tartalék-területként kell kezelni. A várostól északra a nagysebességű vasútvonal tájékoztató jellegű ábrázolása történt, nyomvonala országos szinten módosulhat. A tervezett új lakóterületek és gazdasági területek rendezési tervben kijelölt feltáró útjainak területe közlekedési célra fenntartandók.
Utcanyitás céljára igénybeveendő ingatlanok:

Erdőterületek (E):

Csurgó közigazgatási területén nagy kiterjedésű erdőterületek találhatók. Az OTrT-nek megfelelés céljából további területek (Mg, Má, V) kerültek átsorolásra erdőterületbe. Elsősorban az ÉK-i és a DNY-i területeken.
Erdőtelepítéseknél törekedni kell őshonos fafajokból álló elegyes erdők telepítésére. A város közigazgatási területén meg kell tiltani allergiát okozó fafajok - elsősorban egyes nyár, nyír és fűzfafélék - telepítését.

  1. Védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev): Természetvédelmi szempontból érintett, valamint a patakmenti, mélyfekvésű területeken lévő erdők.
  2. Turisztikai rendeltetésű erdőterület (Et): Zis-tó nyugati oldalán meglévő és az öreghegy északkeleti részén tervezett területek.
  3. Gazdálkodási rendeltetésű erdőterület (Eg): a többi erdőterület.

Mezőgazdasági területek (M):

Az OTrT-nek megfelelés céljából a mezőgazdasági területek egy része erdőterületi felhasználásba lett átsorolva.

A maradék területek:

  1. általános mezőgazdasági terület (Má): a külterület, jellemzően nagyüzemileg művelt szántó művelési ágú területei. Ide tartoznak még a nemzeti parkok ligetes gyepterületei, valamint a mélyfekvésű, vízjárta területeken található gyep (rét) területek - mint úgynevezett vizes élőhelyek - védendők, ezért építés és művelési ág-változtatás e területeken nem engedélyezhető.
  2. Kertes mezőgazdasági terület (Mk): Csurgón kiterjedt szőlőhegyi területek találhatók, egyrészt a város északnyugati részén lévő Öreghegy, másrészt a dél-keleti részen lévő Kecskehát területén. A távlatban is szőlő-gyümölcsös művelésre szánt területek.

Csurgó és a Porrogok vidékén nagy hagyományai voltak a gyümölcsfélék - főként az alma - termesztésének, de az általánosan ismert gyümölcsfajtákon kívül jelentős szelídgesztenye termesztés is megfigyelhető. A szőlőhegyeken az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb teret hódit a karácsonyfák és örökzöld dísznövények termesztése. Sajnos a hagyományos szőlőkultúra egyre kisebb területekre szorul vissza. Az Öreghegy szőlős-gyümölcsös kertjei egyébként szervesen folytatódnak Csurgónagymarton és Porrogszentkirály területén is, míg a Kecskehát a berzencei szőlőhegy nyúlványainak is tekinthető.

Vízgazdálkodási területek (V):

A városi vízmű, illetve a mesterséges tavak, vízfolyások és árkok területei vízgazdálkodási terület övezetbe sorolandók.
A Belső-somogyi hullámos felszínű tájra jellemző kisebb lefolyástalan területeken kialakult időszakos vízállások, mocsarak, illetve a természetvédelem alatt álló területek vízfolyásai, mocsarai a természetvédelmi törvény értelmében védelem alatt állnak, ezért területük védendő, és környezetükben is minden tevékenység esetén fokozott körültekintéssel kell eljárni.

Különleges beépítésre nem szánt terület (Kk):

  1. Temető, kegyeleti park terület (Kk-tkp): Alsok városrésztől keletre lévő, 0293/ hrsz.-ú terület.
  2. Szabadidős terület (Kk-sz): A Zis-tó mellett lévő terület alkalmas hétvégi családi tevékenységek, kirándulás, horgászás, egyesületi és önkormányzati programok rendezésére.
  3. Hulladékudvar (Kk-hu): A szennyvíztelep mellet északi irányban kijelölt terület. A hulladékudvar építése folyamatban van.
  4. 4. Repülőgép leszállópálya (Kk-r): Alsok déli részén található. Jelenleg nem üzemel, de Csurgó hosszútávú fejlesztései kapcsán (idegenforgalmi-turisztikai elképzelések) érdemes számolni.

Közlekedés

Csurgó vasútállomással rendelkezik. A vasúti közlekedés jelentősége főként a város regionális kapcsolataiban és az áruszállításban számottevő. Csurgó területét átszeli a Dombóvár - Gyékényes közti A kategóriás nemzetközi törzshálózati vasútvonal. A jelenlegi országos területrendezési terv (OTrT) szerint Csurgón áthalad a nagysebességű vasútvonal (szerkezeti terven tájékoztató jellegűen ábrázolva), mely nyomvonala a belterülettől északra, nyugati része Öreghegyen keresztül, további szakasza a meglévő vasút mellett halad. Mivel a vasút nyomvonala országos szinten sem végleges illetve a város szempontjából is kedvezőtlen , ezért nem javasoljuk ebben a formában. A megyei terv (felülvizsgálata folyamatban) szerint a meglévő vasútvonalat nagytávon 160-200 km/h sebességűre kellene fejleszteni, ez azonban jelentős pályakorrekciót is igényel (erre azonban a megyei terv sem tartalmaz javaslatot).

Csurgót a 6081. Barcs-Iharosberény közti összekötő út kapcsolja az ország közúthálózatához. Ebből ágazik ki Csurgó területén a 6808. sz. Csurgó-Gyékényes közti összekötő út, valamint a 68112 sz. csurgónagymartoni, és 68127. sz. szentai bekötő út. Az állami kezelésű utak országos mellékút kategóriába sorolandók.
A megyei közúthálózat fejlesztése keretében távlatban tervezett a 6801 út új, Csurgót keletről elkerülő nyomvonala.
Az országos úthálózat csomópontjai közül:

Helyi gyűjtőút kategóriába sorolandó a Csurgóról Somogycsicsóra vezető, és a Somogycsicsó-Szenta közti - jelenleg kiépítetlen - utak. Belterületi gyűjtőutak: József Attila utca, Basakúti út, Semmelweis utca, Béke utca. Gyűjtőúti összeköttetés tervezett a József Attila utca és a 6808. út között a tervezett ipari terület feltárására és a városközpont átmenő teherforgalmának mérséklésére.
A város többi utcái kiszolgáló út kategóriába sorolandók.
A város belterületi úthálózatának kiépítettsége csaknem teljeskörű, ugyanakkor a lakóutcák nagyrészt csak csökkentett paraméterű burkolattal rendelkeznek. A külterületi úthálózat nagyon elhanyagolt, sok helyen járhatatlan.
A városban nagyobb befogadó képességű közforgalmú parkoló található a Széchenyi téren, Kossuth utcában, városház közben. Kisebb közforgalmú parkolók vannak az intézmények parkoló mérlegének kiszolgálására, így a Hegedüs üzletháznál, piactérnél, városi könyvtárnál. Méretezett parkolók létesítendők a városközpont többi intézményei, valamint a sportpálya és a temetők számára. Az üzemi létesítmények szükséges parkolóhelyeit elsődlegesen telken belül kell biztosítani.
Csurgó területét érinti a Dráva menti országos kerékpárút tervezett nyomvonala Gyékényes-Csurgó-Berzence irányában az országos mellékutak mentén. Csurgótól Iharosberény-Nagykanizsa felé regionális kerékpárút tervezett szintén az országos utak nyomvonala mentén.
A tömegközlekedés kiépítettsége megfelelő, azonban a buszok huzamosabb várakozására, illetve éjszakai tárolására megfelelő telephely létesítendő.

Közmű-ellátás

A város ivóvíz-ellátása teljeskörűen kiépült. Az új fejlesztéseknél jelentkező többlet vízigények a meglévő vízbázisról biztosíthatók. A város peremterületein lévő ágvezetékes hálózatok körvezetékesre fejlesztendők.
A város szennyvízcsatornázása teljeskörűen kiépült. A városi szennyvíztelep a fejlesztések esetén fellépő többlet-terhelést is fogadni tudja. A lakosság körében szorgalmazni kell meglévő ingatlanok esetén a szennyvízcsatornához történő csatlakozást.
A belvárosi és kertvárosi részeken bővítendő a zárt csapadékcsatorna-hálózat. A meglévő csapadékvíz-elvezető árkok karbantartására több figyelmet kell fordítani.
A város elektromos-energia ellátása megfelelő. Új fejlesztések előtt az E-on DÉDÁSZ RT-vel egyeztetni kell az ellátás feltételeiről.
A város földgáz-energia ellátottsága csaknem teljeskörűen kiépült. A jövőben várhatóan jelentkező fejlesztések gáz-igényeit a városi gázátadó állomás biztosítani tudja.
A város vezetékes távbeszélő-ellátottsága kielégítő, a MATÁV a jövőbeli fejlesztések ellátására is képes. A városi Kábel-TV ellátottság megfelelő. A város területén jelenleg 5 mobil távbeszélő átjátszó állomás működik és a Vodafone RT további állomás építését tervezi. Új átjátszókat elsődlegesen meglévő tornyok felhasználásával kell telepíteni.

Környezetalakítás

Csurgó területén a különféle ipari létesítmények jelentős része lakóterületek közé ékelődve helyezkedik el. A város területén egyes ipari és mezőgazdasági üzemek, a szántóföldek por-terhelése, a mezőgazdaságban használt vegyi anyagok, a településen átmenő 6801. közút forgalma, valamint a Dombóvár-gyékényes közti törzshálózati vasútvonal okoznak jelentős környezeti terhelést.
A város belterületén a szennyvízcsatorna-hálózat teljeskörű kiépítése befejeződött. Ösztönözni kell a lakosságot a szennyvízhálózatra történő csatlakozásra.
Meg kell oldani a szippantott szennyvizek ártalommentes elhelyezését.
Az autóbuszok huzamosabb várakozásra és éjszakai tárolására alkalmas telephely biztosítandó ipari területen.
Ösztönözni kell a lakóterületbe ékelődő, zavaró hatású ipari tevékenységeket folytató üzemek kitelepítését ipari területekre.
A nagyüzemi állattartó telepek trágyatárolásánál be kell tartani a vonatkozó előírásokat. A telepek körül védőfásítást kell alkalmazni.
Szorgalmazni kell a települést elkerülő út mielőbbi megvalósítását.
Az állati hullák ártalommentes gyűjtése és elszállítása megszervezendő.
A településen a szelektív hulladékgyűjtő helyek száma növelendő. A háztartási veszélyes hulladékok átmeneti gyűjtésére hulladékudvar létesül (folyamatban).
Meg kell szervezni a lakosság környezetvédelmi tájékoztatását, az ifjúsági környezet-tudatos nevelést.

Tájrendezés

Csurgó területe bővelkedik természetvédelmi értékekben: Nemzeti Park területe, ökológiai hálózathoz tartozó területek, mocsarak, források, földvárak, - melyeknél a természetvédelmi szempontok fokozott érvényesítése szükséges. E területeken beépítési célú területfelhasználás nem tervezhető és minden tevékenység a természetvédelemért felelős hatóság hozzájárulásával végezhető.
Az egyedi tájértékek - ha egyébként országos védettség alá nem esnek - helyi védelemben részesítendők.
Belterületen gondoskodni kell a parkok karbantartásáról, ápolásáról. A fásítatlan utcákat lehetőség szerint fásítani kell.
Meg kell őrizni a szőlőhegy hagyományos jellegét. Külterületen az élőhelyek leginkább megfelelő gazdálkodást kell folytatni.

Településkép, örökségvédelem

A város műemléki védelem alatt álló objektumait - a kulturális örökség védelmére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - kell megőrizni az utókor számára.
A településen található jelentős számú és nagy jelentőségű régészeti érték védelme érdekében be kell tartani a kulturális örökség védelméről szóló törvény vonatkozó előírásait. Régészeti lelőhelyet érintő építési engedélyezési eljárásba a Kulturális Örökségvédelmi szakhatóságként bevonandó.
A rendezési terven jelölt régészeti érdekű területek, továbbá minden jelentősebb (1 ha-t meghaladó) fejlesztésekre szánt terület (ipari park, új lakóterületi parcellázások, temető-bővítés, tervezett elkerülő út területe, stb.) régészeti érdekű területeknek minősülnek, ahol a fejlesztések megindítása előtt az engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bevonandó.
A városban található régi, szép, karakteres épületek, továbbá az emlékművek és keresztek helyi védelemben részesítendők. Ugyancsak helyi védelemben részesítendők az idős növényegyedek, a botanikailag jelentős parkok, a hangulatos temetők és Alsok városrész halmaz-településszerkezete. Tiltani kell a tájképromboló antennák, új légvezetékek és útmenti óriás-reklámtáblák elhelyezését.

A település 6801. számú közlekedési út mentén helyezkednek el. Minden utca kétoldali beépítésű és szilárd burkolattal van ellátva. A város területén az 1960-as évek elejétől számítva került megépítésre az ivóvízhálózat, az 1980-as évek elején a gázvezeték-hálózat, valamint a kábel-tv hálózat. A szennyvízelvezetés teljes körű megoldása 2012. évre támogatással oldódhat meg.

Állandó lakosság

A 2010. január 1-i adatok szerint:

Környezeti elemek

Hulladékgazdálkodás

Csurgón a szilárd hulladék elszállítását a Saubermacher-Pannónia Kft. (Nagykanizsa) végzi, az illetőségek száma közel 2100 db, és heti szinten, szerdai napon szállítanak el minden illetőség elől. Az éves hulladék becsült mennyisége lakossági: 1250 t, kommunális: 168 t. Évente két alkalommal lomtalanítást végeznek. A használt elemeket a Saubermacher-Pannónia Kft. szállítja el. A településen veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenység ugyancsak két alkalommal történik a városban.

Levegő

A település átszellőzöttsége megfelelőnek mondható. A közlekedésből adódó levegőszennyezés mértéke nem kiemelkedő, de már jelentős. Légszennyező telephelynek minősül a Csurgói Faipari Kft. fafeldolgozó üzeme. A fafeldolgozó rendelkezik szűrőberendezéssel, így a fűrészpor, a ragasztóanyagok, és vegyszerek akadálytalanul nem jutnak ki a légkörbe.

A fűtési módok megoszlása kedvező képet mutat: a gázzal fűtő háztartások száma 2009-ben 1350-re tehető. A fűtési módok százalékos megoszlása így 64 % a gázfűtés javára, 36 %-ban van jelen a fatüzelés, s egyéb fűtési mód használata.
A település rendelkezik pollenvédelmi tervvel, de a parlagirtó akciók egyelőre nagyon alacsony lakossági részvétellel zajlanak.

A település déli fekvésű szántóterületei összefüggő, nagy táblákat alkotnak. Ezek fokozottan deflációveszélyes területek. Mezővédő erdősávok nincsenek kialakítva, a táblák tagolatlanok és nagyobbrészt síkak. A talajerózió elleni védelemül fontos volna környezetbarát mezőgazdasági művelési módok használatára ösztönözni a gazdálkodókat, mivel itt a talaj fizikai szerkezete laza, homokos. A porterhelés itt elsősorban július-augusztus hónapban jellemző. Belterületen minden út portalanított.

Zaj-, rezgés- és sugárzásvédelem

Rendszeres zajt vagy rezgést okozó terhelőforrás a településen a közlekedés. Ez elsősorban a főút mellett élőket érinti. Üzemi tevékenység működése nem jár jelentős zajterheléssel a lakosság számára.
A település lakott belterületén működik a Pannon GSM mobilszolgáltató cégnek egy adótornya. Az építési engedélyben szereplő 2x 25 Wattos teljesítmény helyett 562 Wattal üzemel az adótorony, ami már az emberi egészségre káros mértékű sugárzást okozhat.

Szennyvíz

Csurgó város szennyvíztelepét 2004.évben korszerűsítették, bővítették a korábbi 900 m3/nap befogadóképességről 1800 m3/nap- ra .A korszerűsített és bővített szennyvíztelep fogadja be a kistérség 7 településén /Csurgó, Berzence, Somogyudvarhely, Gyékényes Zákány, Zákányfalú, Csurgónagymarton / keletkezett szennyvizet, továbbá alkalmas lesz a jelenleg előkészítés alatt álló térségi szennyvíz program településein /Szenta, Porrog, Porrogszentkirály /várható szennyvíz befogadására is.
Csurgó város szennyvízcsatornával 100%-ban ellátott település.
A Csurgón keletkező szennyvíz kb. 75%-a kommunális, kb. 25%-a ipari. A tisztítás teljes mértékben biológiai, mély levegőztetős rendszerrel megoldott. A szennyvíztelep kapacitása 1800 m3/d. 2007. évben 289 328 m3 volt a keletkező szennyvíz mennyisége, amely naponta átlagosan 792,68 m3-t jelent. Így láthatjuk, hogy maximálisan teljesült a 100%-os ellátottság.

Zöld terület aránya

Csurgó összterülete: 5942 ha (www.fomi.hu)
A település közigazgatási területe 5942 ha, ebből 5056 ha külterület, 526 ha belterület és 360 ha zártkert.

A fontosabb területhasználatok arányát mutatja az alábbi táblázat:

Csurgó zöldterületekkel megfelelő mértékben ellátott település.

Nem sorolhatók a közhasználatú zöldterületek közé, de települési környezetminőség szempontjából is jelentős zöldfelületekkel rendelkező intézmények a két középiskola (a Református Gimnázium arborétum-jellegű parkkal rendelkezik), az Eötvös Általános Iskola és a temetők.


az oldal tetejére